Munkaügyi Kutatások Portál

Beköszöntő - Munkaügyi kutatásokNyomtatás
A foglalkoztatáspolitika uniós vagy hazai alakítása aligha képzelhetõ el gyakorlatias szemléletû munkaügyi kutatások nélkül. A kormányzati politika eszköz- és hatásrendszerének kialakításakor, majd újbóli és újbóli finomításánál elengedhetetlenek az olyan alkalmazott munkaügyi tárgyú kutatások, mint amilyeneket ez a kötet az olvasó elé tár.

Az itt bemutatott elemzések, bár a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal projektgazdasága alatt készültek el, haszonnal forgathatók a minisztériumi tervezésben és a szaktárca más háttérintézményeinek munkája során is.

  A munkaerõ-piaci elõrejelzésekrõl szóló kutatás eredményei alátámasztják, és ami még fontosabb, számszerûsítik azt a munkaerõ-piacon már hosszabb ideje érzékelhetõ jelenséget, hogy a munkaerõ-kereslet és -kínálat nincs összhangban. Annak ellenére, hogy az ország több területén alacsony a foglalkoztatás és magas a munkanélküliség, mégsem mondhatjuk, hogy rendelkezésre áll a megfelelõ munkaerõ akkor és ott, amikor és ahol a kereslet megjelenik.

  A munkáltatók elégedetlenek a munkára jelentkezõk szakmai felkészültségével. Nem csupán az idõsebbek, de az iskolarendszerbõl kikerülõ pályakezdõk képzettségesem illeszkedik jól a piac igényeihez, sem szerkezetében, sem az elsajátított szakmai ismeretek tekintetében.

A munkaerõ-piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti feszültségek forrása nagyobb részt az információhiány, a munkaerõpiac szereplõinek – a pályaválasztók, a képzõ intézmények, a munkáltatók – tájékozatlansága. A munkaerõ-piaci elõrejelzések elkészítésének fõ célja a munkaerõpiac aktuális igényeinek, a szakmák-foglalkozások körülményeinek jobb megismerése, a pályaválasztás segítése, a képzõ intézmények orientálása volt, hogy ezáltal a munkaerõ-kínálat igazodni tudjon a munkaerõ-kereslethez.

  Az elõrejelzések nem csupán a kereslet és kínálat számszerû arányairól, hanem a munkaerõpiac szereplõinek érdekviszonyairól, kapcsolatairól, viselkedésérõl, a felmerülõ gondokra adható válaszokról is széles körû áttekintést adtak. Ezek az ismeretek rendkívül fontosak a foglalkoztatáspolitika számára, nem csupán a reális célok kitûzésében, hanem a  foglalkoztatáspolitikai eszközök kidolgozásában, hatékonyabb alkalmazásában is.

  A gazdaságpolitika, az oktatáspolitika vagy a szociálpolitika épp úgy igényt tart az itt feltárt és bemutatott helyzetértékelésekre, problémaazonosításokra, mint maga a foglalkoztatáspolitika.

  A kötetben és a weblapon bemutatott tanulmányok arra is jó impulzusokkal szolgálnak, hogy a fejlesztés alatt álló munkaügyi szervezet is áttekinthesse munkapiaci helyzetét, és most már az Új Magyarország Fejlesztési Terv ciklusában megfogalmazza a továbblépés konkrét irányait.

Ezúton kívánok minden kedves olvasónak hasznos idõtöltést, akár hagyományos formájában veszi kezébe a kötetet, akár az interneten keresztül mélyül el az elemzések világában.

 

Csizmár Gábor

Beköszöntő - ÁFSZ modernizációNyomtatás
Az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás Operatív Program keretén belül az egyik legjelentõsebb központi intézkedés volt a most záruló 1.2 számú „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” címmel.

  A magyar ÁFSZ modernizációja 2002-ben indult útjára, amikor az elõcsatlakozási alapok terhére svéd és dán segédlettel kezdetét vette a PHARE TWINING projekt. Az akkor kialakított Új Szolgáltatási Modell az álláskeresõk és munkaadók önálló tájékozódására, az ÁFSZ önkiszolgáló rendszereinek fejlesztésére épül. Az elsõ Nemzeti Fejlesztési Tervben az Európai Unió támogatásával jelentõs mértékben megújítottuk hagyományos infrastruktúránkat és fejlesztettük az egész országot lefedõ magyar munkaügyi szervezet szolgáltatásait, vezetési rendszereit. Az ÁFSZ mára az egyik legnagyobb állami szolgáltató szervezetté nõtt, éves munkaadói és álláskeresõi ügyfélforgalma meghaladja az 1,3 milliót.

  Az intézkedés részeként egyedülálló módon került sor a szaktárca, a szolgálat és más háttérintézmények tudatos munkaszervezését, „jövõbe látását” támogató munkaügyi tárgyú kutatások támogatására. Tíz kutatási projektben két fontos témakört sikerült körüljárni. Az egyik a munkaerõ-piaci kereslet és kínálat prognózisa, bemutatva a 2015-ig várható változásokat, az egyes szakmák, foglalkozási csoportok jövõjét.

  A kutatások másik csoportja a szolgálat munkájának két stratégiai pontját érintette. Az egyik a teljes, még az 1990-es évek elején kialakított monitoring rendszer megújítására törekedett, míg a másik projekt az ÁFSZ fõ tevékenységének javítását célozta meg a kompetencia alapú állásközvetítés rendszerének felmérése címmel.

  Nagy örömömre szolgál, hogy a kutatások eredményeit ebben a kötetben, illetve a téma megismertetésére szervezett fõvárosi és regionális konferenciákon adhatjuk közre. Azon kedves olvasóinkat, akik figyelmét mélyebben is felkeltette a téma, javaslom, hogy látogassanak el a kötetben szereplõ kutatásokat részleteiben bemutató www.employmentpolicy.hu  weblapra is.

 

Pirisi Károly